Monthly Archives: december 2014

Elena Caucescu, a polimerek királynője

A Kárpátok Géniuszának oldalbordája nem csak tudományos munkájával, hozzáértésével, intelligenciájával vált Románia hasznára, hanem külföldön folytatott különleges hozzáértéssel végzett diplomáciai munkájával is országa jobblétén munkálkodott – volna, ha lettek volna ilyen ambíciói. De nem voltak.

a fiatal Elena

a fiatal Lenuta

E mondat jó része természetesen fikció, éppúgy mint Elena Caucescu életének és tetteinek legnagyobb része. Ma már azt sem könnyű eldönteni, hogy mi az ami a Conducator (magyarul: „vezető”) feleségének életéből értékelhető valóságos történetként bármilyen munkásságát és „kutatómunkáját” illetően.
Az emberek emlékezetében már inkább úgy élhet, mint egy megkeseredett öregasszony, ahogy a román forradalom idején férjével ül abban a bizonyos iskolai padban,Targoviste-külsőn, Nicolae kezét fogva, a forradalmi rögtönítélőszék előtt. Nem hitte el, hogy mi történik vele, mentségére legyen mondva, nem is nagyon volt rá ideje.
1989. Karácsonyán olyan gyorsan zajlott le minden, hogy szinte csak kullogtak az események után, de addig ők határozták meg az ország múltját, jelenét és jövőjét. A forradalom lezajlott, méghozzá viharos gyorsasággal, Caucescu rosszul reagálta le az eseményeket, és azok maguk alá temették őt, és feleségét is. Az, hogy ez tulajdonképpen hogyan is történt, pontosan sose fog kiderülni, azt viszont tudni lehet, hogy a Conducator oldalán a hűséges Elenával jutott el odáig.
Nem volt ő mindig Elena, minden román édesanyja. Elég sokáig tartott míg azzá munkálta ki magát, ahogy később ismerték, de már a kezdetek is biztatóak voltak.
A későbbi sokszoros díszdoktor és Románia mindenható urának jövőbeli arája, Lenuta Petrescu néven látta meg a napvilágot, Petrestiben,Dambovita – magyarul Dombovica – megyében, 1916. január 7.-én. Később majd egy olyan változat is szárnyra kap miszerint három évvel később született, 1919-ben, mindez azért, hogy fiatalabbnak tűnjön(higgyék) férjénél.
Nem igazán tűnik ki iskolatársai közül sem szorgalmával, sem eszével, éppenhogy csak van fogalma a matematikáról és alig ismeri a betűvetést. Szerény általános iskolai tanulmányainak önkéntes befejzte után Bukarestbe megy, ahol sikerül elhelyezkednie egy textilgyárban. 1937-ben csatlakozik a Román Kommunista Párthoz.

A Nicolae Caucescu számára végzetes találkozás 1939-ben esett meg : a május elsejei felvonulás tüntetésbe torkollik, ahol az ifjú Nicolae frissen szabadultan, a titkos rendőrség által vigyázva, de lelkesen és eltökélten rész vesz. Lenuta – Elena szintén jelen van, és forradalmi hevületől fűtve skandálja a királyletaszitó rigmusokat. Nicolae Caucescut ekkor örökre rabul ejti a különös szépséggel éppen nem rendelkező forradamár lány, aki már ekkor is átlagon felüli szónoki képességekkel rendelkezett – saját elmondása szerint.
Sem a feleségről,sem pedig a férjről nem mondható el, hogy meghatározó szerepet játszottak volna a Román Kommunista Párt felemelkedésében, bár a későbbi román történetírás szerint a diktátort többször is letartoztatták. Valószínűsíthető, hogy inkább köztörvényes bűnözőként került először a Doftana börtönbe, ahol kapcsolatba kerülhetett a kommunista agitátorokkal.
Nicolae 1940-ben börtönbe került és három év után nem akárki lett a cellatársa, hanem Gheorghiu Dej, a legfőbb kommunista vezető, aki a háború végeztével – és az oroszok távoztával – őt nevezi ki az ifjú kommunisták vezetőjévé (UTC).
Nicolae a nagy világégés után újra keresni kezdi Lenutát, akit a szenvedései és az új államrend kiépítéséről szőtt álmai közben sem felejt el, és miután megtalálta – a rossz nyelvek szerint Lenutának elég hamar sikerült elfeledtetnie magával Nicolae-t mások segítségével – rögtön el is veszi feleségül.
Ekkor nevét Elenára változtatja.

Elena_Ceausescu

Elena, Románia nagyasszonya

Neve pedig őt változtatja át, így lesz mezítlábas forradalmárból többdiplomás tudományos szakértő, a Nemzeti Tudományos És Műszaki Intézet elnöke, a Conducator helyettese, „ a nemzet anyja”. A polimerek kutatásával kíván nevet szerezni magának, úgy gondolja, laboránsként eltöltött évei ebben segítségére lehetnek – ha már előzőleg megszerzett tudása nem is, hiszen még általános végzettséggel sem rendelkezik. Mindez nem probléma, ha a férj egy diktátor.
A bukaresti egyetemen Costin D. Nenitescu személyében azonban – állítólag – emberére akadt: a híres kutató, aki nem mellesleg a kar dékánja volt akkoriban, elég kemény kritikát fogalmaz meg Elena diplomamunkájával kapcsolatosan. A szakdolgozat később a jászvásári (Iasi) egyetemen kerül megvédésre , annak ellenére, Cristoforo Simionescu az egyetem rektora azt arra teljesen alkalmatlannak nyilvánítja (amiért később a Securitate kis is hallgatja, nem is egyszer).

3440406_68cff040c5_m

Rózsaszirom-szőnyeg, mint láb alá hintett szeretet a néptől

A PhD fokozat tehát a zsebben, indulhat a hódító körút: Elena Caucescu – madame „cokettő” – több mint 70 doctor honoris causa (tiszteletbeli doktorátus) cím birtokosa lesz, melyeket külföldi intézetek adományoznak neki szakterületén elvégzett kiváló munkájáért. Több mint tizenöt diplomával rendelkezik, „műveit” több nyelvre lefordítják. Megszólítása se lehet egyszerűen csak mérnök asszony, kitalál magának valami szebbet később: akadémikus mérnök doktor.

1975_Elena_Ceausescu_Honoris_Causa_Manilla

1975. Manila – a sokadik tiszteletbeli doktorátus begyűjtése

És ez még nem minden. A Nobel békedíj sem lehet messze tőle. Folyamatosan hangsúlyozza: az atomenergia rossz, és ha az nem jön be – és tényleg – , az se baj, segítenek a polimerek – vagy nem. Elena életében sajnos nem kapott sem tudományos, sem béke Nobel-díjat. Minden egy félistennek sem jöhet össze, na.

Minden román anyja
Elena természetesen nem szeretné világmegváltó energiáit életének csupán egy területén elpazarolni: ő voltaképpen Romániáé is. És ő naggyá akarja tenni a nemzetet.
Állami tiltás lép érvénybe az abortusz ellen, megtelnek az árvaházak – a népesség tényleg növekszik, de milyen áron. A fogamzásgátló szintén tiltott dolog, nem ritka az olyan terhességmegszakítás, melynél kötőtűt alkalmaznak segédeszközként, otthon lefolytatott küret alkalmával. Nem ritka a haláleset sem, de orvoshoz nem fordulhat ilyesfajta problémával egy román nő sem: a kórház megtagadhatja a segítséget, és köteles értesíteni a hatóságokat.
Elena tehát megteremti a megfelelő „körülményeket” a népesség növekedéséhez, szeretett férje segítségével.
Az elnökfeleség
Nagy hatással van rá Mao Ce-Tung felesége, Csiang Csing és Evita Perón, Juan Domingo Perón, argentin elnök felesége is. Előbbivel Kínában tett látogatásukkor találkozik, és elámul, hogy a kínai asszony mennyire erősen jelen van Mao Ce- tung és Kína életében: Mao mellett Csiang Csing is vezetőként lép színre a nép előtt. Evita Perónt Buenos Airesben tett látogatásukkor ismeri meg és őt az argentin elnökfeleség életútja ragadja meg.
Ő pedig valaki lesz, mégpedig mindenképp olyasvalaki, aki egy, vagy legalábbis egylényegű Románia elsőszámú vezetőjével, akivel számolni kell, mint akár Caucescu elsőszámú helyettesével.

elena-ceausescu-in-moldova-si-delta-in-vara-lui-1976-1

Pihenés az egyik házban, valahol Moldovában

Mindenkit figyeltet, aki hozzátartozói közelébe kerül. Zoia lányának udvarlói sem menekülhetnek a vigyázó szemek elől, nem is beszélve az esetleges vetélytársakról, ha azok jobban vannak felöltözve mint ő.
Különleges kéréseinek pedig nem egészséges ellenálni. Még Husszein király, Jordánia uralkodója sem akarja ezt felvállalni, mikor Elena megkívánja az uralkodó jachtját. Miért is ne? Eleget dolgozott már a népért, még sokat is. Illendő lenne egy ilyen hajóval keresztül siklani a Dardanellákon, mintegy megerősítvén a népet abban a tudatban, hogy a szocializmus maga a jóléti társadalom – Elenának.
Bár a király saját hajóját nem adja oda – hiszen az nem is az övé, hanem lányáé – rendel egyet az Egyesült Államokból, és szerényen javasolja Barátság nevet felfesteni oldalára. Minden rendben, érkezik is a jacht pár hónap múlva. Mindenki boldog (a jacht egyébként ma turista látványosság).
Új ruháit előbb otthoni forrásból, később már csak külföldről hozatja, de ízlése nem igazán érkezik onnan, sőt jóformán sehonnan. Nincs neki, nem tud öltözködni, de legalább ruhái drágák.
A házaspár házaira és rezidenciájaira is leginkább ez a jellemző. Bőségesen alkalmaznak aranyat minden belső kialakításánál, és hát azért sok házat ajándékoztak maguknak. Az alkotóerő más és más helyen képes csak feltörni újult erővel.
Leginkább pedig egy olyan helyen, mint a Köztársasági Palota, amit a Vezető saját rezidenciájának szánt. Nem kímélte ezért Bukarestet: több mint 40000 embert telepítettek ki otthonaikból, 19 ortodox templomot és féltucat zsinagógát rombolnak le azon megközelítőleg 520 hektáros területen, ahol a megalománia emlékműve megépül 300000 négyzetméteren. Hasonló épületek Észak-Koreában is találhatóak. Az épület belseje sem kevésbé grandiózus. Márványt látunk mindenhol, és tényleg egy palota az ami ott felépült. De minek.
Elena sorsa sem járt kéz a kézben gazdájával: az 1989 kitört vihar elsodorta őt is, ugyanúgy mint szeretett férjét, „vívmányaikat” és az egész párhuzamos valóságot, amiben éltek. Nehéz elhinni egy halandónak, hogy nem tudták azt, hogy mi történik velük, de saját felfogásuk szerint sem élet, sem halál nem férkőzhetett hozzájuk – egészen addig a napig Tirgovistében.

v1

A végjáték

Kivégzésükről és az egész „tárgyalásról” már sok felvétel fellelhető az interneten. Érdekes megfigyelni, ahogy Elena Caucescu viselkedik a felvételeken: ott már sehol sincs diktátorfeleség vagy akadémikus mérnök asszony. Csak egy riadt öreg és rémült öregasszony, aki addigra már megértette, hogy itt a vég.

Categories: Emberek | Hozzászólás

Működteti a WordPress.com.